Mondsee / Ausztria 2012. április 17-21.

Együttműködésünk 7. találkozójára került sor az ausztriai Mondsee városában. Az eddigiekhez hasonlóan, minden partneriskola képviseltette magát, és már ismerősként, barátként üdvözölhettük osztrák, német, szlovák, szlovén, és magyar kollégáinkat.

A gyógypedagógiai centrum munkatársai tartalmas programokat szervezetek számunkra, melyen szakmai tapasztalatokat szerezhettünk és szép élményeket élhettünk át.

Az első napon a Pedagógiai Centrumban sor került a megnyitóra, mely rendhagyó volt. A rövid köszöntő után közös játékkal „melegítettünk” be, hangolódtunk rá az együtt töltendő napokra.

Memory – ezen a napon 15:39 perc alatt sikerült minden kártya párját megtalálni. Egymás segítésével ezt az időd az utolsó nap estéjére sikerült csaknem a felére csökkenteni, s alig több mint 8 perc alatt megoldottuk.

Comenius vár építése – mindenki két kockával járult hozzá a vár felépítéséhez, s különböző szemszögből vizsgálva elmondhattuk, milyennek látjuk a mi közös Comenius várunkat.

Ezután egy közös séta során megnéztünk egy ún. „egészségutat”, mely a szabadban kialakított kis állomásokból állt, és mindenki számára hozzáférhető. (Láb és karfürdő, talpmasszázs különböző talajokon.) Ezt a napot egy kellemes vacsora zárta, ahol kötetlenül tudtunk beszélgetni.

A második napon szakmai délelőtt keretében különböző foglalkozásokon hospitálhattunk, illetve megtörtént a módszertani füzetek bemutatója és átadása.

Láthattunk ergoterápiás foglalkozást, motoros teszt felvételét, és integrációs órákat többségi általános iskola alsó és felső tagozatán. Tapasztalataink – különösen az integrációs órákat tekintve – nagyon pozitívak voltak. Egy 25 fős osztályban 5 integrált gyermek tanul: egy hallás- és egy látásfogyatékos , valamint 3 tanulásban akadályozott. A gyerekek egyéni tempóban, egyéni terv alapján haladnak a tanulásban. Az 5 integrált gyermeket segítette egy gyógypedagógus az osztálytanító mellett. A tárgyi feltételek nagyon jók, Montessori eszközöket használtak. Az érzékszervi fogyatékosok eszközei nagyon modernek voltak. Nagy tér, jól felszerelt eszköztár, ”segítő” pedagógus és csöndes, jól kooperáló gyerekek jellemezték a látott órát.

Előzetes feladatként minden iskola elkészítette egy terápiás módszert bemutató füzetét, melyet a találkozó alkalmával ismertetett és átadott a partnereknek. A bemutatókból látszott, hogy mindenki komolyan vette a feladatot, s a választott terápiás, fejlesztő foglalkozását lelkesen mutatta be.

Délután látogatást tettünk fogyatékos felnőttek napközi otthonában. Este egy jó hangulatú táncház módot adott osztrák néptáncok tanulására, s az osztrák igazgató úr szerint a magyar csapat nagyon ügyes volt a táncban.

A harmadik napon látogatást tettünk egy bencés kolostorban, melyben aktív gyógyító munka folyik holisztikus szemlélet alapján. Pszichoterapeuták, orvosok és szerzetesek foglalkoznak a hozzájuk forduló emberekkel, a test és a lélek gyógyításával. Manuel atya volt itt a vezetőnk, aki 2003-beli felszentelése óta végzi munkáját ebben a kolostorban, s a bencésekről beszélve, természetesen megemlítette Pannonhalmát. Megragadó volt az egésznek a szellemisége, hangulata.

Délutáni kirándulásunk óriási élmény volt. Lanovkával mentünk fel a Zwölferhorn több, mint 1500 méteres csúcsára. A csaknem fél órás út felénél elhagytuk a hóhatárt, a hegy tetején pedig hóesés fogadott bennünket. Félórás út a tavaszból a télbe.

A záróeste különleges élménye az éjszakai múzeumlátogatás volt, ahol a Mondsee-ben lévő szerzetesrend múzeummá alakított kolostorát néztük meg.