Comenius 1. Iskolai Együttműködések projektünk 6. találkozóját a lendvai és a lenti partneriskolák szervezték. A két intézménynek nem jelenthetett könnyű feladatot a szervezés, hiszen a szokásos három napba kellett belesűríteniük bemutatkozásukat és a kötelező projektfeladat megvalósítását. Mindezt igyekeztek zökkenőmentesen megvalósítani és teljessé tenni, sőt, a feszes tempót kellemes szabadidős programokkal lazítani.

Az első napot Lendvában töltöttük, ahol a gyerekek kedves dalos, zenés műsorral fogadtak bennünket. Lehetőségünk volt az iskola és az ott folyó munka teljes körű megismerésére. Az iskola nem nagy, a gyermeklétszám 30-40 fő közötti, az ellátó személyzet (pedagógus+segítők) 27 fő. Hangsúly – az együttműködés célkitűzéseivel teljes összhangban – a különböző kézműves, művészeti és sportfoglalkozásokon volt.

A foglalkozások barátságos, nyugodt, a gyerekeknek örömöt nyújtó légkörben zajlottak. Jó ötletnek tartottuk, hogy ezt a napot a szülőknek is nyitottá tették.

Délután az általuk alkalmazott Halwick módszert mutatták be (elméletben és gyakorlatban egyaránt), amely egy vizes terápiás foglalkozás, s láthatóan nagyon élvezetes a tanulók számára.

Fogadott bennünket a városka polgármestere, aki német, magyar és szlovén nyelven mutatta azt be. Nagyon szimpatikus és megnyerő volt számunkra megtapasztalni, hogy milyen komolyan veszik a kétnyelvűséget, s meggyőződhettünk a magyarság ápolásáról, hiszen van magyar kultúrházuk, könyvtáruk, kávézójuk, mindenhol kétnyelvű feliratokkal, ismertető szövegekkel találkoztunk.

Csütörtökön a lenti intézmény fogadta a comenius csapatokat. Itt szintén gyönyörködhettünk a gyerekek műsorában. Furulya csoportjuk nagyon szépen fújta. Köszöntött bennünket a polgármester, majd különböző osztályokban különböző tanórákra pillanthattunk be. Jó benyomást tettek ránk a gyógypedagógiai szakmaiságot tükröző tevékenységek. Különösen megragadta figyelmünket a 7. osztályban tartott kooperatív óra interaktív tábla használatával, és a gyakorló konyhában végzett precíz konyhai előkészítő munka, s az, ahogy a gyakorlati órákon a szakma tanulása mellett a hagyományokra, múltunk megismerésére is hangsúlyt fektetnek. A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók ellátására nagy gondot fordítanak, snoezellen szobájukat igazi kreativitással maguk által készített eszközökkel gazdagították.

Másnap itt megnézhettük a különleges gyermekotthon részét képező lakásotthonokat, s egy igazán hozzáértő kolléga megismertette velünk az ott folyó munkát, amely számunkra újdonság volt.

Mindkét iskola szervezett városnézést, megmutatva településük szépségét, értékeit, de számunkra igazán emlékezetes marad az Őrségbe tett kirándulás. Jártunk egy fazekas mesternél, megcsodáltuk a veleméri Árpád kori templomot, sétáltunk a Pityer szeren, s végül Rönökön fejeztük be a napot. Hivatásos népzenészek muzsikáltak, gyönyörű népviseletbe öltözött néptáncosok tartottak bemutatót, majd bennünket is táncra tanítottak. Igazi felemelő pillanatok voltak, jó volt megélni magyarságunkat ezekben a percekben.

A búcsúestére már meglehetősen fáradtak voltunk, ám a jókedv nem hagyott el bennünket. Megtanultunk mindannyian egy szlovén dalt a barátságról, majd Ispánki Csaba kollégánk gitárkíséretével megénekeltettük a társaságot.

A projekttalálkozóra minden iskola egy kisfilm összeállításával készült, melyben bemutatta az intézményében folyó ének-zene-tánctanítást. A partnerek színvonalas munkát végeztek, mert minden kisfilm tartalmazta a szakmaiság megnyilvánulásait, mely az egymástól való tanulás záloga, és olyan szórakoztató pillanatokat, melyen látszott a gyerekek örömteli aktivitása.